1049 - SUPLICZ Ferenc

Palmares

Eredmények, bemutatkozás: Az atlétika, a futás volt az ami (13 évesen) megkedveltette velem a sportot. A viszonylagos sikerek miatt meg is maradtam a futásnál, 8-évig intenzíven edzettem, versenyeztem. A legnagyobb sikereket 18 évesen sikerült elérnem, 800 (1:56,6)és 1500 (3:59,1) m-en. Próbálkoztam rövidebb (400 _51,6) és hosszabb távokkal is, de csak úgy mellékesen. Egyszer még egy maratonra is rábeszélt az edzőm ami 2:34:24-es idővel nem is sikerült rosszul. Ez az időszak egy térdműtéttel zárult. Néhány évvel később, 33 évesen a hegyek közé kerültem Ausztriába, ahol egy barátom rábeszélt a bicajozásra. (addig csak közlekedési eszközként használtam kerékpárt, azt is csak rövidebb utakra) Eleinte csak rövidebb köröket mentem, de viszonylag hamar neki mertem vágni a Glockner-útnak. Először csak a Fuscher-Törl-ig, (ahová azóta is többször feltekerek minden évben) aztán a Hochtor-ig és a körök is egyre hosszabbak lettek. Valamikor aztán eljutottam odáig, hogy neki mertem vágni egy többnapos túrának, csomaggal, sátorral, gázfőzövel. Hasonló túrák követték az elsőt, sajnos mindig csak egyedül, bár így még nagyobb volt a kontraszt a dolgos hétköznapok és a bringázás magányossága között. A környékbeli hegyekre is rendszeresen feltekertem, persze csak olyan erdészeti utakon, ösvényeken, amikkel megbírkóztam a ?trekking? bicajjal. A BIG tagság annyi változást hozott, hogy a többnapos túrák helyett (amikkel csak Olszországba és Svájcba jutottam el) autóval indulok a céljaim felé, így jóval kibővült a rádiusz, egyre messzebb jutok el, bár a hosszú túrák azért mégiscsak szebbek. When I was 13, the athletics, especially the running were my taste of sports. Because of my success I stayed in for 8 years intensively exercised and took part in races. The greatest success I achieved was, with the age of 18: on 800 (1:56,6) and 1500 (3:59,1) meters. By the way I also tried a shorter (400 m, 51,6 s) and some longer distances. My coach once persuaded me to a marathon (2:34:24), which went pretty good. This period ended with a knee operation. A few years later I moved in the mountains to Austria, where I was inspired by a friend for cycling. (So far, the bike was only a means of transport for me, and only for short distances). At first I only made shorter rounds, later I trusted myself to drive the Grossglockner road. For a start I only went to Fuschertörl, (where I now ride several times a year) later to Hochtor and the rounds have increased gradually. Then at some point I got so far enough for multi-day tours, with luggage, tent and a gas cooker. Similar tours followed the first one, unfortunately always alone, though this way I felt a bigger contrast between the busy everyday life and the loneliness of cycling. I regularly cycled on the surrounding hills, of course only to forest roads and trails I could master with my standard trekking bike. The BIG membership changed my touring behavior, instead of bike-only multi-day trips, that only were possible to Switzerland and Italy; I now start my trips by car, driving near the desired destinations. This way my scope is much bigger, I can reach more goals, though longer bike-only tours are still more fun.